Tavaly újra felmérték a magyar diákok olvasási és matematikai képességeit. Az országos mérés eredménye most jelent meg, és elszomorító. Tízből négy nyolcadikos egyszerűen nem tudja értelmezni, amit olvas. A szavakat felismerik, de a szöveg lényegét nem fogják fel. Ezt hívják funkcionális analfabetizmusnak: analfabéta az, aki nem ismeri a betűket, a funkcionális analfabéta pedig hiába ismeri, nem érti, ami le van írva.
Ennek végzetes következményei vannak. A szövegértés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy más dolgokat megtanuljon az ember. Így ezek a gyerekek nem tudnak továbbtanulni. Ha be is kerülnek valamilyen középiskolába, ott már nem fogják megérteni, amit tanítanak. És nem lesznek képesek értelmezni egy használati utasítást, újságcikket vagy hivatalos szöveget, mint amilyen egy szerződés vagy levél a banktól.
Ez természetesen a későbbi munkájukat is meghatározza, és a nyelvtanulásnak is akadálya.
Súlyosan romlottak a matematikai készségek is, a zuhanás az olvasáshoz hasonló mértékű.
Miért?
A legtöbben ebből arra következtetnek, hogy maga a magyar oktatási rendszer lett egyre rosszabb. A kormány a lesújtó eredményekre igyekezett más magyarázatot keresni. Ilyen például a koronavírus-járvány, amely miatt 2020-ban és 2021-ben hosszú időre bezártak az iskolák, és távoktatás folyt. Ez azonban nem indokolja, hogy a mai nyolcadikosok nem tudnak megfelelően olvasni, hiszen ezt jóval korábban meg kellett volna tanulniuk.
A kormány hivatkozott arra is, hogy az átlageredményt a cigány tanulók rossz teljesítménye húzza le, bár az ő tanításuk ugyanúgy az állam felelőssége, mint másoké. Ráadásul a részletes számok azt mutatják, hogy sokkal több gyerek küszködik az olvasással, mint ahány roma tanuló van összesen. Kutatók szerint a leggyengébb eredmények nem nemzetiségtől függnek, hanem anyagi helyzettől – vagyis a szegény gyerekeknek megy rosszul az olvasás és a matek. Az igaz, hogy köztük vannak cigányok, de messze nem mind azok.
Kik a legjobbak?
Érdekes az is, kik írták a legjobb teszteket. Látható, hogy a nagyobb városokban élő gyerekek sokkal jobban teljesítettek, mint kisvárosban vagy falun élő társaik. Ennek oka részben a családi háttér: a magasabban képzett, diplomás szülők többet tudnak segíteni akár személyesen, akár magántanárok megfizetésével. Ők többségükben városban élnek. A másik pedig, hogy a városokban általában jobb maga az iskola, és itt működnek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is. Ezekben jóval magasabb pontszámok születtek, mint a „sima” általános iskolákban. És ezekbe bejutni megint csak azoknak van esélyük, akiknek a családja meg tudja fizetni a felkészítést.
