Több mint egy éve kérte a felvételét a NATO-ba Svédország, Finnországgal együtt. A finnek már áprilisban csatlakoztak, a svédek azonban még mindig nem. De mi az a NATO, és miért akar mindenki a tagja lenni? Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organisation, NATO) egy katonai szövetség, amely 1949 óta létezik.
A régi latin mondás szerint „ha békét akarsz, készülj a háborúra”, mert a gyenge, felkészületlen államot előbb-utóbb valaki megpróbálja elfoglalni. A szövetség lényege, hogy ha bármely tagját támadás éri, akkor az összes többi ország hadba lép, és közösen védekeznek. Ennek a fő célja az elrettentés, és működik is: NATO-tagállamot még az ereje teljében lévő Szovjetunió sem mert megtámadni. A szervezet legnagyobb erejét az Amerikai Egyesült Államok adja, és összesen harmincegy ország alkotja most. Magyarország 1999 óta NATO-tag.
Finnország és Svédország eddig azért nem lépett be, mert enélkül is biztonságban érezték magukat, és mert úgy vélték, feleslegesen idegesítené az oroszokat a csatlakozásuk. Moszkva ugyanis tart a nyugati szövetségtől, bár támadástól már csak atomfegyverei miatt sem kell félnie.
Új fegyvertársak
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Finnország nagyon gyorsan meggondolta magát, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy kis ország, és több mint 1300 kilométeres közös határa van a behemót Oroszországgal. Áprilisra a finnek beléphettek a szövetségbe. Ehhez az összes tagállam beleegyezése szükséges volt.
És meggondolta magát Svédország is, de még mindig nem tag, mert Törökország és Magyarország vonakodott beengedni őket.
Nagyon hosszú tárgyalás- és botránysorozat kezdődött, Törökország ugyanis úgy vélte, Svédország menedéket adott a náluk terroristának tartott kurd csoportoknak. A magyar kormány csupán „alapos mérlegelésre” hivatkozva nem hagyta jóvá a csatlakozást, később azonban arról kezdtek el beszélni a kormánytagok, hogy korábban Finnország és Svédország is bírálta a magyar kormány politikáját, és ezért meg vagyunk sértődve. A duzzogást a NATO többi tagja nem fogadta megértően, hiszen a szövetség erősítése a legfontosabb, és nem más viták rendezése.
Július 10-én végül Törökország beleegyezett abba, hogy aláírja Svédország kérelmét, amely várhatóan ősszel megtörténik. Rögtön ezután Magyarország is bejelentette, hogy nem gátolja tovább Svédország csatlakozását. A török parlament ősszel fogja elfogadni a bővítést, a magyar aláírás időpontját még nem lehet tudni.
