Milyen lenne a világ az atomháború után? Sokan megpróbálták már leírni, filmek, regények és számítógépes játékok mutatják meg, hogyan képzelték a szerzőik a civilizáció pusztulása utáni életet. A műfaj sajátos képviselője az orosz Metro-sorozat. A regény – és a belőle készült játékok – szinte végig a moszkvai metróban játszódnak, amely eleve óvóhelynek is épült, éppen egy atomháború esetére.
Dmitry Glukhovsky regénye a főhős utazásai köré épül, mint a Gulliver. Az utazás viszont nem mindennapi: a főszereplő, Artyom az atomháború utáni moszkvai metró állomásai között vándorol. A föld alá kényszerült élet pedig sorra létrehozza az emberi létezés mintáit: új vallások ütik fel a fejüket, teát, gombát, disznóhúst termelő, vagy minden egyébbel kereskedő közösségek szerveződnek a sötétben, a föld alatt. S a szovjet történelmet ismerő olvasó elégedetten látja, hogy megismétlődnek a forradalmak, éppen ahogy a föld feletti Szovjetunióban valaha. Sűrűn csattognak az AK-47-es gépfegyverek, a korrupció mindennapos, a túlélés egy mozdulaton, vagy a véletlenen múlik.
A Metro 2033 és folytatásai könnyedén és helyenként túlzóan élnek az amerikai akciófilmek módszereivel. Utolsó pillanatban végrehajtott mentőakciók, hajszálon múlt életek története ez, amin joggal fintorog néha a művelt olvasó. De egyben szórakoztató és fordulatos olvasmány, amely minden hatásvadászata ellenére mégis bevezet az orosz irodalomba. A belső töprengések, az álmok, a metró pislákoló fényeinél előadott filozófiai futamok megidézik az orosz irodalom nagyjait, de mindig visszatalálnak a jóízű, izgalmas lövöldözéshez. Bár mind tudjuk, hogy az atomháború utáni világ brutális és barbár lenne, a könyv nagyjából a 14 évesek tűréshatárán belül marad.
Oroszország ma sem vidám
A történetből elvileg film készült volna, és nagyon tanulságos, hogy miért nem valósult meg. A szerző próbálkozott amerikai filmgyárakban, de ők mindenképp azt akarták, hogy játszódjon az egész Amerikában. Ez lehetetlennek bizonyult, hiszen az egész történet velejéig orosz. Ezután az orosz állam egyik legnagyobb cége, a Gazprom lett a film fő támogatója. Mára nyilvánvaló, hogy velük sem készülhet el a mozi, hiszen az egy olyan háborúról szól, amit Oroszország nem nyer meg. Ma ezért a gondolatért náluk börtönbe lehet kerülni. Az pedig teljesen elképzelhetetlen, hogy az atomháborúban elpusztult Moszkvát megmutassák egy filmben.
Glukhovskyt egyébként tavaly kitiltották Oroszországból, mert kritizálta Vlagyimir Putyin elnököt és az Ukrajna ellen indított háborút.
A Metro 2033 Magyarországon az Európa Kiadónál jelent meg, Bazsó Márton kiváló fordításában. Ajánljuk az orosz kultúra iránt érdeklődőknek, a végítéleten gondolkodó gyerekeknek, és mindenkinek, aki szívesen utazik sohasem látott, de jól felépített világokban.
